Ó a legcsinosabbak a nők között

A lélek azt mondja a Teremtőnek: „Mondd el nekem a magasztos bölcsesség titkait, hogy te hogyan vezeted és hogyan uralod a felső világokat. Tanítsd meg nekem a bölcsesség titkait, melyeket még nem ismerek és nem tanultam meg eddig, hogy ne maradjak szégyenben a magasztos szintek között, amelyekhez elérkeztem”.

A Teremtő azt válaszolja a léleknek: „Hogyha te nem tudnád azt, ő a legcsinosabb a nők között, hogyha eljöttél, de még te nem tekintettél a bölcsességbe mielőtt ide elérkeztél, akkor te nem ismered a Felső Világ titkait, akkor menj utadra. Mivel te nem érdemled meg, hogy belépjél ide tudás nélkül. Akkor menj a nyáj lábnyomait követve, szüless újjá a világba, és akkor szerezzél tudást a nyáj lábnyomait követve, melyek azok az emberi lények, akiket az emberek a sarkaikkal taposnak, mivel őket alantasnak tekintik. Azonban ők azok, akik megismerik mesterük magasztos titkait. Tőlük majd megismered, hogyan tartsd meg és ismerd meg, és akkor mindezt majd tőlük megtanulod”

Az új Zohár, Énekek Éneke, 485-486. pont

Amikor elkezdjük a Zohár könyvét tanulni, az arra kényszerít bennünket, hogy újra rendezzük értelmünket, hogy a valóságot másképpen kezdjük el érzékelni. A Zohár megformáz minket belülről, annak a belső világnak alapján, amelybe be kell lépjünk azért, hogy olyanná váljunk, mint a kulcs, amelynek bele kell illenie a zárba.

Mi most is a spirituális világban létezünk csak egyelőre ezt nem érezzük. Ennek folytán magunkon belül egy másfajta természetet, másfajta érzékelő edényeket kell építenünk, új érzékszervekhez kell jussunk, hogy elkezdhessük érezni ezt a spirituális világot.